Heti ötös ~ bio élet, bio épületek ~
A jelenkori városok építményei körül, a városokat összekötő úthálózatok betontömegében megváltozott az élővilág természetes rendje, a csapadék eloszlás és a talajvíz egyensúlya, a természet fokozatosan ki lett szorítva az urbanizáció határozott léptékei által. Az építészet, és az innováció egyik ága azonban azon dolgozik, hogy az ember ne a természet leuralására, hanem a vele való együttműködésre, az együttélésre törekedjen.
Az ökologikus építészet ezen törekvések képviselője, fő célja a természetes környezet megőrzése és a fenntartható fejlődés. Alapelve, hogy a mesterségesen létrehozott környezet, így az épületek, és maga az építés is minél kevésbé hozzon változást, vagy okozzon kárt a természetes környezetben. Számos ágazata és változata létezik, ezek közül az öt legfontosabb elképzelést tekintjük át.
Az első három főszereplő az ökologikus építészet egyik ágazatához, a bioépítészethez tartozik, melynek alapelve, hogy az adott természeti környezetben fellelhető anyagokkal dolgozzon, azaz az anyagok gyártása, és szállítása se járjon káros anyag kibocsátással. Az anyagok legyenek újrahasznosíthatók, a termékeknek, anyagoknak, szerkezeteknek egész élettartamuk alatt ne legyen károsanyag-kibocsátásuk, káros sugárzásuk, lebomlásuk ne terhelje a környezetet. Az energia főként megújuló forrásokból származzon, és az anyagok minél alacsonyabb előállítási energiaigénnyel legyenek felhasználva.
1. Vályogházak
A természetes építőanyagok használata okán azt gondolhatnánk, hogy ebben a modern világban, a vályog, a föld, és a homok használata inkább visszalépést jelent az építészetnek, azonban az innovatív építészet példái nem ezt a nézetet erősítik. A vályogházat jól ismerhetjük a magyar nép építészetéből, ez a bio-épületek kiváló példája. Bár a régiségben a helyi anyagok felhasználásával nem a természet kímélése volt a fő szempont, hanem a szegénységből fakadó nélkülözés, ám a helyi kövek, a vályog, a faszerkezetű tető,és a tetőfedő szalma, illetve ezen anyagok emberi erővel történő megmunkálása most az előítéletek újragondolására késztet bennünket. Egy vályogház fenntarthatósága és életciklusa a gondos kivitelezés, és folyamatos karbantartás függvénye. A vályogházak immáron nem csak a falukban, a nagyvárosi élettől távol jelennek meg, hanem egyre nagyobb hangsúllyal veszik át a hatalmat az építészetben választható módozatok oltárán. A földzsák, más néven szupervályog építési mód az előbb megfogalmazott hagyományos vályogépítési módszert ötvözi a jelenkor ismereteivel, létrehozva egy új, környezetbarát építési lehetőséget. Kivitelezési módjában ráismerhetünk az árvíz idején használt homokzsákokra, azonban eme építési módban hosszú csíkokban töltik meg azokat földdel, vályoggal és stabilizáló anyaggal (ugyanúgy megfelel a homok, föld,rizsburok, morzsalékos vulkáni kőzet, sóder stb.). Ezzel a módszerrel készült épületek íves falú, vagy kupolás szerkezetűek. Kívülről leggyakrabban cementes vakolattal tapasztják. A technológiát Nader Khalili iráni születésű amerikai építészmérnök fejlesztette ki, mellyel az öbölháború idején Iránba menekülőknek épített – az ENSZ segítségével – menedéket. Ezért ENSZ kitüntetést is kapott.
- Nemsokára elkészülnek Magyarország első szupervályog búbosházai is, melyek a dunántúli Gerecse-hegység környékén, egy szőlőhegynél kapnak helyet.
- Érdekesség: Legújabban a micélium-, azaz a gombatéglákkal is kísérleteznek a vállalkozó építészek, mely anyag nem csak költséghatékony, de egyaránt környezetvédelmi előnyt is jelent, hiszen a gomba elbontja az eddig hulladéknak számító rizs- és gyapotpelyvát is. Az elbontott, a növények vázanyagául szolgáló cellulózt a gombasejtek falát alkotó kitinné alakítják. Az építőanyag szivacsos szerkezetének köszönhetően könnyű, ennek ellenére rendkívül szilárd. Magyarországi szabadalmaztatása folyamatban van.
2. Szalmaházak
Első ránézésre nem sokban különböznek ezek a házak hagyományos társaiktól, egyedül a vastagabb falak árulkodhatnak különleges mivoltukról. A szalmából készült, pontosabban a szalmabála-falú házak környezettudatosak, hiszen olcsón beszerezhető, a természet adta alapanyagból készülhetnek. A falat legtöbbször agyaggal vakolják, a tetőfedés hagyományos módon történik (a vastag falak miatt, azok vízhatlanságáról gondoskodni a tető meghosszabbításával vagy segédtető építésével érdemes). Hőszigetelésük és hő tartásuk, továbbá fenntarthatóságuk és kiváló biztonságuk miatt sokan választják a szalmabálák közti életet. Nem tudni, pontosan milyen sokáig állnak ezek a házak, az ismert szalmaházak már rég elmúltak 100 évesek is. Az agyagborítású falak közé szorított szalma égésétől, lángra kapásától nem kell tartani, illetve a megfelelő építési technika biztosít arról, hogy az agyagfalak közé, a szalmába egy rágcsáló se tudjon beköltözni. Amire azonban érdemes odafigyelni, az a ház nedvességtartalma, ugyanis magas koncentráció esetén elindulnak a káros lebomlási folyamatok.
3. Föld-, és dombházak
Sokak leginkább „hobbit-ház”-ként emlegetik ezeket, hiszen a földbe, domboldalba beépített, mesebeli kuckóról van szó. Egyre elterjedtebb technológia ez. A szupervályognál is a föld hőtani tulajdonságait lehet kihasználni, de egy dombháznál, mely földdel van körbevéve, és beborítva, tehát földdel van leszigetelve, ez még inkább előnyös. A Nap és a föld energiáinak passzív hasznosításának maximálisan eleget tesz ez a fajta építés-technika, továbbá a szélvédettséget is biztosítja. Egy domboldalba belesimuló dombház alkalmas permakulturális tervezés szempontjából is. A tájba, és a természetbe illeszkedő ház nagyon gazdaságos, környezetvédelmi szempontból kiváló és egészséges életteret biztosít. A dombház az ökologikus építészet gyöngyszeme.
- A domb és szupervályogházak nem csak külön, de egybe is építhetők, különböző variációi és kialakítási érdekességei is fellelhetőek, a világ különböző pontjain szabadalmaztatják őket, többek között Tanzániában is (www.naturalbulidingblog.com).
- Magyarországon több dombház is létezik már, többek között Egerszalókon, Esztergomban vagy Lőrinciben is.
- Matteo Thun Olaszországban KlimaHotel néven ismert földalatti szállodájával hasonlóan az öko- építészet egyik kiemelkedő példája, melyben turisztikai szempontokat irányít 11 darab földbe épített házával. A szálloda zöldtetős, geotermikus hűtést/fűtést és helyi forrás vizet szolgáltató helyszín. A hőszivattyú segítségével a víz megújuló energiaforrásként szolgálja a szálloda megfelelő hőmérséklettel, és csökkenti a CO2 termelést.
4. Passzív házak
Tovább menetelve az ökologikus építészet ágazatai között, a passzív házak építészeti technikája hívja fel magára a figyelmet. Eme német minősítési rendszer (Passivhaus) olyan energiatakarékos épületekre alkalmazott fogalom, melyekben a hőmérséklet megfelelő fenntartása kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg után fűtésével, vagy hűtésével oldható meg. A szellőző rendszer így nélkülözhetetlen, mely talajkollektoron keresztül szívja be a légcseréhez szükséges levegőt. A passzívház üzemeltetési költsége 80-90%-al alacsonyabb, mint egy átlagos házé. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, és ma már a világ több országában is hatalmas sikert arató építészeti technika. Bármilyen épületet lehet passzívházzá alakítani, a kritérium rendszert (tájolás, árnyékolás, nyílásméretek, stb...) a német Passivhaus Institut állította össze.
- Érdekességek: Németországban megalkották a Passzívház Plusz minősítést, amely a már jól ismert passzívház előnyöket összeköti a megújuló energián alapuló plusz energia termelés lehetőségeivel.
- Frankfurtban megépítették a világ első passzívház kórházát, Löwenburgban az első passzívház óvodát, New York-ban pedig egy 26 szintes passzívházat is. Jelenleg már a mobil passzívház kialakítása is zajlik, konténerekből diákszállások létrehozásán munkálkodnak német építészek.
5. Lehet-e egy dombház passzívház is egyben?
Igen. Ha a bioépítési technikák dombházra vonatkozó kritériumának nem tud eleget tenni a kivitelezés, azaz nem készül újrahasznosítható anyagokból és kevésbé környezetbarát, akkor átértékelődik a tervezés. Magyarországon ilyen jellegű házak tervezése már egyre nagyobb teret hódít magának. Ha egy passzívház egyben dombház is, akkor előnyös lehet, hogy kevesebb hőszigetelés kell (a földszigetelés és a növénytetőnek köszönhetően), a szélsőséges időjárási körülményeknek is ellenállóbb a ház. Ezek az úgy nevezett hibridházak, melyben az építészet modern és hagyományos építőanyagok együttesen használ, továbbá fosszilis és megújuló energiahordozókat párosít. Bizonyos értékelések szerint a kivitelezési többletköltség rövidebb idő alatt térül meg, mint egy passzívház esetében, melyet bizonyos szakemberek a nemzetközileg eltérő beltéri, kívánt hőmérséklet különbségeivel magyaráznak. A hibridházban adott a gázcsatlakozási lehetőség, hőmérsékletet a gázfűtés és a geotermikus rendszerek optimális kombinációja adja.
A világ energiafogyasztása, felhasználása folyamatosan növekszik, holott a rendelkezésre álló készletek, és a források bolygónkon szűkülnek. A közlekedés, a lakosság-, és épületek energiafelhasználását csökkenteni, vagy ellensúlyozni lenne szükség s az energiafogyasztás kontrollálására ezek az ökologikus házak megoldást jelenthetnek.
Ha többet szeretnél megtudni a bioépítészetről, akkor látogasd meg a héten a 19. alkalommal megrendezett ÚJSZEGEDI BIOÉPÍTÉSZETI NAPOK-at, az esemény a Magyar Bioépítészeti Egyesület és a Bálint Sándor Művelődési Ház szervezésében 2016. október 4-e és 15-e között várja az érdeklődőket a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban.