Heti ötös - A hang zenéje, a zene hangja
Rengeteg hang vesz körül bennünket a nap minden egyes másodpercében. Emberi beszéd, gépek, állatok, a természet hangjai. Vajon honnan ered a hang és zene? Hányféleképp tud kifejezésre jutni és vajon léteznek-e emberi fülnek nem hallható hangok is?
Olyan utazásra invitálom most a kedves Olvasókat, melyben a hang ezernyi arcától a zene varázslatáig kalandozunk valláson, tudományon és a hétköznapi példákon keresztül.
1. Ősi hang és ősi zene
A teremtéstörténet e képpen kezdődik: „Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.”. Az „Ige” tulajdonképpen maga a hang. A Biblia azt hirdeti, minden Isten hangjából ered. Minden Őt hirdető hang az Ő hangja is egyben. A Testamentumokban olvashatjuk hogyan énekelt Mózes, kürtölt József, hárfázott Dávid, és a próféták, a tanítványok és az egész egyház. Mindannyian a zenében Isten erejét és hatalmát dicsérték/dicsérik ma is. A hang, és a zene jelentőségéről ősi legendák, mítoszok és mesék szólnak. A zene egyfajta földöntúli erővel ajándékozta meg azt, aki művelni tudta. Eposzok beszélnek az akkád-babiloni Istár (Isthar) istennő (sumér Innin, sémi Asdar, Astarta, azonosították a görög Athéné és Aphrodité együttesének is) erejéről, alvilágban járásáról, ismerhető szerelmes éneke Gilgameshez. Orpheus ugyancsak a hang hatalmát használta, amikor kedvesét az alvilágból zenéje segítségével szabadította ki. Vagy gondolhatunk Odüsszeusz sziréneinek misztikus hangjára, Apolló lantjára, Pán sípjára, vagy a Kalevala táltosa, Vejnemöjnen énekbűvölésére. A magyar történetek között ott a királyfi, kinek pásztorfurulyája boszorkányokat, sárkányokat, ördögöt győzött le. A hangnak teremtő ereje van. A hang rezgés, egyfajta állandó hullámzó rezonancia, mely mindenhol és mindenben körülvesz bennünket. Minden anyagnak mérhető egyedi rezgése van.
2. A hang matematikája
A hang hullámokban terjed és rezgése tudományosan mérhető. A rezgésszámot frekvenciában lehet megadni (mértékegysége a Hertz (Hz)). Bizonyított tény, hogy a Földön minden rezgés, és mindennek saját meghatározott frekvenciája van. A rezgéshullámok elérik egymást, és akár láthatóvá is válnak. A leghétköznapibb példa erre a jól ismert szoprán hang hatására összetörő pohár. A hang olyan rezgésfrekvenciát hoz létre, mely a poharat elérve megváltoztatja annak szerkezetét, mozgásba hozza, és így összetöri azt. A tonoszkóp is arra alkalmas, hogy a rezgés szerkezetformáló hatásán kísérletezzen. A lemezre szórt homok, vagy kristálycukor különböző frekvenciájú rezonáló hang hatására izgalmas mintázatokat adnak, a hang emelésére pedig egyre bonyolultabb ábrák körvonalazódnak (Hans Jenny, 1940- a hanghullámok keltette formák elmélete), válik így a hang láthatóvá. A hét szabad művészetekben a zene a számokkal foglalkozó tudományok tudományokhoz tartozott.
3. Az Univerzum sincs csendben!
A Földnek is van hangja, sőt az egész Naprendszernek is. A mozgó égitestek hangjainak felfedezése Pythagoras (ő adta az égitestek hangjainak a „Szférák zenéje” nevet), majd később Johannes Kepler lekottázta azokat. A zenei hangokhoz a megfelelő frekvenciát az egyes bolygók szögsebessége adta. A szögsebesség olykor változik, ha egy bolygó közelebb ér a Naphoz az ellipszis pályáján, gyorsabban kering, így hangja is magasabb meg (elektromagnetikus zajok - a Youtube rendszerében megtalálhatóak!). A Nap hangfrekvenciája nagyon mély, rezgései mélyéből jönnek, ahol az energiatermelés folyik. Több mint 40000-szeres sebességre kell gyorsítani, hogy hallhatóvá váljon hangja. A Föld talpunk alatt állandó mozgásban van, hangja egy mély G hang. Alaprezgésének 24-szeres oktávolása (duplázás) után kapunk egy hallható frekvenciát, mely 194,18 Hz, csaknem pontosan azonos a zongora 193,77 Hz-es G hangjával. Az ismert G-kulcs pont ezen okból a földi Nap és a földtengely forgásának hangján alapul. A Naprendszer bolygóinak hangja egységes és arányos harmóniát alkot. Ettől vezérelve Luke Twymannak az az ötlete támadt 2010-ben, hogy összefésüli a bolygók zenei hangjait és bárki kipróbálhatja ezt nagyon különleges dallamot a SolarBeat-tel (http://whitevinyldesign.com/solarbeat/2010/).
.
4. Állati hangok
A zenét a 14. századig vallásos tárgyú egyszólamú, később többszólamú (gregorián) énekek uralták. A világi zene a 12. század előtt a népi zenékben élt, majd később vált ismertebbé a trubadúrköltészet által. A reneszánsz adott teret eme irány kiteljesedésének, s vált a természet és az állatvilág a zene inspirálójává. A reneszánsz és barokk zene tele van madárhangok és természeti erők imitációjával (Vivaldi, Haydn, Beethoven, Debussy, Mahler, Smetana, Dvorák), de érdemes azt is megemlíteni, hogy az állatok is jól reagálnak az emberi zenére. A zoomuzikológia friss tudományága keresi a választ arra, pontosan milyen hatást vált ki a zene az állatokra. Egyes kutatások szerint a madarak és a halak a barokk zenét kedvelik inkább, valamint nem is olyan rég kiadták az első macskáknak készült zenei albumot.
5. Az ember hangja
Hans Jenny (1940) kutatásaival bizonyította, hogy érzelmeink is rezgések, frekvenciájuk mérhető, jelentős a szerepük a genetikai folyamatokban. A félelem frekvenciája hosszabb, lassú hullámhosszú, míg a boldogságé rövidebb és gyorsabb rezgésű. Horrorfilmekben előszeretettel használnak olyan hangrezgéseket, melyek nehezen hallhatók, és nagyon erős félelmet generálnak bennünk. Más hangok, és zenék pedig nyugtató, relaxáló hatást, vagy éppen eufóriát, örömöt váltanak ki belőlünk. A zene mindenkor emóciókat, emlékeket, gondolatokat ébreszt, és mindig konkrét üzenetet hordoz. Szervezetünkre nagy hatással van, melyet már régebbi korok is ismertek- a zenét gyógyításra használták. Jelenleg is számos kutatás vizsgálja a zene biológiai vonatkozásait. Bizonyos zenéknek jótékony hatása van a keringésre, érrendszerre, vérnyomásra. Bach hallgatása például csillapítja a magas vérnyomást, Verdi pedig emeli az alacsonyat. Mozart zenéje segít a téri tájékozódás javulásában, továbbá ajánlják várandósság alatt is. A zenetanulás (nem csak gyermekkorban) egyértelműen segíti a munkamemória, és a kognitív teljesítmények fokozását. Idegrendszeri sérülések után a rehabilitációban is nagy eredményeket lehet elérni a zene erejével. Minden ember más és más irányzatot, stílust érez közelállónak önmagához. Ha szépnek találunk egy zenét, akkor a bal agyféltekénk dolgozik intenzívebben, ha kellemetlen fülünknek/ agyunknak a hallott zene, akkor azzal a jobb féltekénk foglalkozik inkább.
A zene ereje és hatalma a világon megkérdőjelezhetetlen. A jelenkor zenéje a tömegtermelésre fókuszál, így erre kevésbé támaszkodhatunk. Azonban mi képesek vagyunk irányítani, és eldönteni, hogy olyan zenét engedjünk fülünkbe, amely a lelkünknek, és testünknek is jóérzést ad. Figyeljünk arra, milyen dallamokra leszünk igazán libabőrösek, hiszen azok biztosan elképesztő energiákat mozgatnak meg bennünk.