Heti ötös - Művészek természetesen
Az első Heti ötös cikkben szó volt arról, hogy mit jelent az építészetben az organikus szemlélet, azaz, hogyan válik a természet építőanyaggá és energiaforrássá, otthon alapjaivá. Most itt az ideje, hogy a művészetben is felfedezzük, hogy a természet milyen formában, alapanyagként, vagy eszközként működik közre és válik örökéletűvé vásznon, fotón, vagy a leglenyűgözőbb módokon. A kreativitás határa a csillagos ég.
5 olyan modern alkotót (építészt, képzőművészt, és fotóst) tárunk most a kedves Olvasó elé, akiknek elhivatottsága maga az élővilág, és annak megörökítése és kreatív ruhába öltöztetése:
1. Makovecz Imre (Magyarország)
Ő a magyar organikus építészet mestere, építészeti stílusának fő célja volt, hogy az épület szervesen illeszkedjen a tájba. Építészként fő műve a sevillai világkiállítás magyar pavilonja (1992), melyről úgy nyilatkozott, hogy a benne sétáló ember úgy érezheti, mintha egy élő faltestben haladna, amely magát Magyarországot jelképezi. Főleg fa felhasználásával dolgozott, mely elsősorban szerkezetként funkcionált és többek között a mai napig a hagyományőrzés megtestesítője is. Makovecz Imre úgy gondolkodott az épületekről, hogy annak olyannak kell tűnnie, mintha a földből nőne ki, a teteje pedig mintha az égből ereszkedne alá. Életművei közé tartozik a siklósi borház, a makói Hagymatikum és a Remény hídja park projekt óvodája, valamint díszletei, melyeket Bartók Béla színpadi műveihez tervezett (A fából faragott királyfihoz, A kékszakállú herceg várához és A csodálatos mandarinhoz ). Épületeinek minden egyes része a magyar hagyományokhoz hűen, és azon energiák lüktető egységét képviseli.
2. Karl Blossfeldt (Németország)
Tulajdonképpen egy véletlen folytán került a művészek világába, és lett fotóival együtt meghatározó személy az egyetemes fotóművészetekben. A növények fotografikus megörökítését 1898-ban kezdte meg a Királyi Iparművészeti Múzeumban való tevékenykedései során, melyhez saját építésű kamerát használt. A felvételeket Blossfieldt kizárólag oktatási segédanyagnak szánta és 1930-ig közel 6000 felvételt készített. Karl Nierendorf galériatulajdonos fedezte fel az egyedi megvilágításban felvett műveit és tárta azokat a nagyvilág elé. Így Blossfieldt világhírű fotóival. A művészet ősformái címmel készült műben 120 kompozíciót lehet megcsodálni.
3. Spencer Byles (Franciaország)
Szobrász saját elmondása szerint elkötelezett a természethez és a természettel való alkotáshoz. Egy évet töltött a Loup folyó partján (Franciaország), hogy több erdő mélyén hozzon létre 34 inspiratív művet. Az elhatározása spontán alkotásokból állt, melyet az erdő által felkínált anyagok vezették. Toronymagas szőtt szerkezetek, a lógó hüvely-fűzérek, és a csillagkép formációk misztikus, már - már természetfeletti hangulatot adnak az erdőknek. Ezek az építmények időlegesen állnak, hamar lebomlanak. Byles szerint a szerkezetek megépítésében a saját benső folyamatait is építhette, és a szerkezetek lebomlásával a természet újra átveszi a hatalmat az anyagok felett.
4. Cristoforo Scorpiniti (Olaszország)
A Crisco Art tulajdonosa festővásznán a természet mint közvetítő eszközként segédkezik. Festményein az egyedi és igen szokatlan, sajátos módon megjelenített élőlények és természeti pillanatképek is szerepelnek. Ötletével a festmények nem csak nappal, de éjszaka is élvezhetővé válnak, ugyanis foszforeszkáló, sötétben világító festékeket használ fel és készít így impozáns természeti képeket. A festményei főszereplőinek színe nappal világosak, majd éjszaka a világító festéknek köszönhetően egyedi színvilággal pompáznak. Egy festmény tehát valójában kettőt rejt magában. A festményeket megvásároló tulajdonos döntésén múlik, melyik képet kedveli inkább, azaz felkapcsolva, vagy lekapcsolva hagyja-e a villanyt.
5. Lorenzo M. Durán (Spanyolország)
A művész hasonlóan kötődik egyaránt a természethez és a művészethez. Vászon gyanánt azonban nem papírt, hanem faleveleket használ és hódol így szenvedélyének. A Japánból és Kínából ismert papírvágással dolgozik, melyet orvosi szikével és fogászati hegyes eszközökkel végez, egyedi és lenyűgöző falevél-képeket hozva így létre. Az ihletet egy falevelet rágcsáló hernyót látván fogant meg benne. Saját elmondása szerint a levelekkel való alkotásában megnyilváníthatja a saját természethez szóló tiszteletét, és fejet hajthat előtte. Lorenzo számára a növény egy élő komplex mechanizmus, amely része egy magasabb rendű energia szintézis egészének, a falevelekkel pedig a fákon át az ökoszisztéma elementáris alapjaihoz kapcsolódhat ő maga.
A természet részei vagyunk, a természet pedig bennünk is él. Ezek a művészek a saját magukban rejlő inspirációt és a természethez kapcsolódó érzelmi viszonyulásaikat képesek fizikálisan megnyilvánítani. Valójában minden ember képes erre, ha meri felismerni a saját magában rejlő alkotó embert és tesz egy lépést a tanulás útja felé. Kezdjük el együtt!