Heti ötös - Tavasz a szívünkben és a természetben
A telet és annak megfáradt energiáit végleg elűztük, a természet és magunk kedvét is felváltja a tavasz megújító, dús és tiszta energiája. Itt a testi, lelki megtisztulás, a böjt ideje, mely egyben a kivirágzás és a megújhodás gazdag ünnepe. Csillagászati szempontból a tél vége március 21-el, a tavaszi napfordulóval számítható, ennek az új életet, a termékenységet hordozó szimbólumnak pedig a Föld minden táján, múltban és jelenben is létezik ünnepe.
Lássunk 5 jelentős Tavaszünnepet:
1. Kiszézés, villőzés, barkaszentelés
A magyar népi hagyományokban megjelenő kiszehajtás és a kiszebábu tél végi elégetése minden bútól, bajtól megvéd, valamint kiváló férj-jósló is (ennek módja falunként változó). Villőzni kiszehajtás után, Virágvasárnap szokás. A fűzfaágakat, más néven villőágakat hagyományosan szalagokkal, vagy hímes tojásokkal díszítve hordják énekelve a fiatal lányok házról házra, így hirdetve a tavaszt. A barkaszentelés egyházi eredetű, gazdag terméshozamot, szerencsés állattartást, egészséget jósló szokás.
2. Floralia
Az ősi Róma tavaszi ünnepe ez, legelőször ie. 238-ban, a nagy szárazság sújtotta város újjáéledésére rendezték. A Floralia Flóra istennőnek, a tavasz, a megújulás és virágzás védelmezőjének szólt. Az ünnepség ie.173-tól már évente lett megtartva, április 28-tól május 3-ig tartó időszakban. Minden színi és cirkuszi játékot (Ludi Florales), -például kötélen sétáló elefántokkal, és a Circus Maximus-ban eleresztett kecskék és nyulak kergetésével- felvonultatva mulatozott a tömeg az öröm- ,és borittas fesztiválon. Flóra a természet, a virágok és termékenység istennője többek között megihlette Sandro Botticellit (Primavera című festmény) is.
Forrás: goo.gl/ZPiHiA
3. Ostara
Ez az ünnep más néven Eostre (aki egyben a termékenység istennője), eredetileg egy pogány ünnep, melynek gyökerei a kelta múltba nyúlnak vissza. A tavaszi napéjegyenlőséget az ősi korok emberei jól ismerték, ünnepként az Anyatermészet felé való tiszteletüket fejezték ki. Az újjászületést és a termékenységet például a tojással, vagy a nyúllal szimbolizálták, ismerhetünk rá a mai kor húsvéti szimbólumaira. A nap hajnalán tüzet gyújtva a kifújt, vagy keményre főzött tojásokat festették színesre, az asztalon a tojás, és nyúl mellett a tavasz első virágaival tisztelegtek. Jellemzően Nagy-Britanniában a mai napig fenntartják eme tavasz ünnepének tradícióját a Stonehenge területén.
4. Akítu fesztivál
A majdnem 4000 éves ünnepség a napéjegyenlőséget követő első újhold idejére esik, és az Újév kezdetét jelentette a sumér és az óbabiloni nép naptárában. A 11 napos fesztivál alatt egyúttal Marduk isten Tiamot, a tengeristen feletti győzelmét is megünnepelték. Mi több, ekkor koronázták a királyokat és újított meg a korábbi státuszokat is. Az Akítu nem csak sumér, de akkád és mezopotámiai ünnep is volt egyben, mely a 20. században éledt fel újra az Egyesült Államokban élő leszármazottak által, ma pedig már Törökországban is elfogadott ünnep.
5. Panathenaea Minor
A tavaszi napéjegyenlőséget a mai napig megünneplik a görögök. Az ókorban még Perszephoné ünnepeként ismételték, ugyanis ő a napéjegyenlőség napján tért vissza Hádész uralmából, az alvilágból. A Panathenaea Minor jelenleg Athéné vagy Minerva születése előtt tiszteleg. Az ötnapos tavaszi fesztivál alatt számos sportesemény, zenei, és költészeti tevékenységek folynak. A versengésekben a győzedelmeskedők pedig olajág-koszorúval és olivaolajjal térhetnek haza.
A megújulás képessége nélkülözhetetlen mindennapjainknak, életünk minden területén, a testünkben, viselkedésünkben, munkánkban, szerelmünkben. A bennünk felgyülemlett régmúlt feszültségeit, gondjait a téllel eltemettük, most a tavasz természeti megújhodása segít nekünk az emberi dolgaink felfrissítésében.