Pedagógiai Program

A PDF Állat- és környezetvédelmi Alapítvány 

Pedagógiai Programja

 

Mottó: „Nem a környezetet kell megvédeni az embertől, hanem az embert kell visszahelyezni a környezetbe”

 

Bevezető

1. Az Alapítvány adatai:

Név: PDF Állat- és környezetvédelmi Alapítvány
Székhely: 6763 Szatymaz, II. körzet 192.
Nyilvántartási szám: 06-01-0001611
Adószám: 18729056-1-06
Közhasznúsági fokozat: nem közhasznú.

1.1. Feladatai:

• személyeket, intézményeket, közösségeket támogat,
• promóciós és reklám tevékenységet végez,
• kutatásokat végez,
• intézményeket hoz létre és működtet,
• rendezvényeket szervez,
• kiemelt szerepet szán a közösségfejlesztésnek,
• együttműködik más közösségekkel és szervezetekkel nemzeti és globális szinten egyaránt,
• adományokat gyűjt.

1.2. Alapítványunk bemutatása

A PDF Alapítványt Hajnal Gyöngyi bölcsész, kutató, természetbarát álmodta és valósította meg. Az Alapítvány gondolatisága, hogy „Nem a természetet kell megvédeni az embertől, hanem az embert kell visszahelyezni a természetbe.” Ez egy nem mindennapi cél, egy új gondolatiságon alapuló környezetvédelem. Célja a növények és állatok létezéshez méltó életkörülményeinek megteremtése és ezek fenntartása oly módon, hogy az egyén felelősségérzetét és tudatosságát alakítsuk olyanná, hogy ezt önmaga végezhesse el. 

Célunk az, hogy az emberek tudatos formálásának eredményeként minden ember elinduljon az önmegismerés útján, melynek következtében nyitottá válik önmaga és környezete irányába, megérti önmagát, cselekedeteinek okát és azok következményeit. A megértés eredményeként szeretettel fordul önmaga és mások irányába és automatikusan belső vágya támad természeti környezetének magas szintű igényességére és védelmére. Egy mindennapos boldogság érzését tapasztalhatja meg ezáltal, harmóniában önmagával és környezetével.

A PDF Alapítványnak nem célja állatmenhely létrehozása, hiszen az nem feltétlenül oldja fel a kiváltó okokat, csak enyhíteni tudja a problémákat. Természetesen szükséges a működésük, nagy szolgálatot látnak el, amíg a probléma fennáll. Tevékenységünk a probléma gyökerét célozza meg, az embert, a gondolatiságát, ami megnyilvánul és alakítja a környezetét. Több ez, mint környezettudatosság, ez a belső és külső természet egybeforrásának pillanata! 

Minden egyes embernek óriási felelőssége van a teremtett világgal szemben. Természetesen egyedül tenni a világ jobbításáért nehéz, ezért a PDF Alapítvány alapvetően nemzeti és globális közösségszervező erőként kíván működni, így vállalva fel egy hiánypótló társadalmi szerepkört.

1.3. Személyi feltételeink

Alapítványunk jól felkészült, magasan kvalifikált, munkájukat szerető, diplomás emberekből áll, akik az Alapítványban betöltött munkájuk mellett sok más feladatot látnak el. Folyamatosan képzik magukat és bővítik tudásukat – önként és rendszeresen tanulnak. Többségük gyakorló édesanya, így a nevelő-oktató munkát a mindennapokban is megélik, megtapasztalják.
Alapítványunk fennállása alatt olyan hagyományokat alakított ki, amelyeket folytatni és népszerűsíteni kíván, hiszen töretlen sikerének egyik alappillére a környezethez való megfelelő hozzáállás és az együttműködés megteremtése.
Az Alapítvány tagjai rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi tudományos, természetvédelmi konferenciákon. 

1.4. Milyen új társadalmi elvárásokra számíthatunk?

• Rendszeres nyári táborok szervezése több alkalommal.
• Az ország különböző pontjain klubdélutánok létrehozása, megtartása.
• A meglévő partneriskolák számának bővítése.
• Regionális és nemzetközi konferenciákon való részvétel, programok szervezése.
• Konferenciák szervezése.
• Nemzetközi Klubbok létrehozása.
• Célunk / Ember-képünk:
• boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetőségeit felhasználó ember,
• önmagát és a természeti környezetet tisztelő, védő, építő és szerető ember,
• a természettel együttműködésre, együttélésre képes ember,
• reális célokért küzdeni tudó fiatalok,
• törekedjen a lélek és a test harmóniájára,
• ismerje önmagát (jelenlegi korlátait és lehetőségeit) és törekedjen a folyamatos fejlődésre,
• igényes legyen önmagára és környezetére,
• alapvető fontosságúnak tekintse az egészséges és tápláló táplálkozást,
• ismerje társait, környezetét,
• ismerje a valódi értéket,
• tájékozódjon környezetében, együttműködve azzal,
• megbizonyosodjon az egészséges és biztonságos élet értékeiről,
• felfedezze önmaga inspirálásának lehetőségeit,
• legyen képesek megújulásra, önművelésre,
• felvértezni őt az életre, azaz a felmerülő nehézségeket, ne problémaként, hanem megoldandó feladatként kezelje,
• képességei, érdeklődése vezérelje továbbtanulását.

1.5. Célunk / Jövő-képünk:

„A fenntarthatóságra való felkészítés egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat, amely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára.” (Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2010). 

A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, hiszen az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a környezettudatos magatartást fejleszteni.

2. Nevelési program

2.1. Az Alapítvány tevékenységének pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, erőforrásai, programjai.

2.1.1. Pedagógiai alapelveink

• Ember és természet harmonikus kapcsolatának elősegítése.
• A környezet mint fejlődést segítő, együttműködő társ elvének megvalósítása.
• Az ember mint fejlődést segítő társ elvének megvalósítása.
• Az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás).
• Az egyéni igényekhez illeszkedő, fejlesztő közeg, környezet kialakítása.
• Az egyéni kompetenciák fejlesztése, ezek fontosságának tudatosítása.
• A tudás és folyamatos egyéni és közösségi fejlődés jelentőségének tudatosítása.
• Az egyén felelősségvállalása az állatok és a természetes környezet védelmében.
• Az egyén felelősségvállalása saját fejlődésének folyamatáért. 
• Az emberek saját értékeikre, különlegességükre való rávezetése.
• Az emberek erősségeinek visszaigazolása társaik által is, együttműködés jelentősége.
• Erőpróbára késztető tanulási, fejlődési környezet létrehozása és biztosítása az előadás, foglalkozás alatt.
• Átfogó fejlődési lehetőségek, célok és célterületek szem előtt tartása.
• A használható tudás fontossága és a folyamatos tudásépítés szem előtt tartása.
• Egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása.

2.1.2. Pedagógiai céljaink

• Az emberek megtapasztalhassák és megtanulhassák a felelős viselkedést önmagukkal, illetve környezetünkkel szemben.
• A természet és a természetben megtalálható élőlények megismerése, megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása.
• Az emberi értékek láttatása saját és mások életében, ami boldogságot és elégedettséget  ad a folyamatos fejlődés szem előtt tartása mellett.
• Az emberek differenciált fejlesztése, az egyéni képességek kibontakoztatására. 
• A személyiségnek legmegfelelőbb kommunikációs stratégiák kialakítása.
• Környezettudatos mezőgazdasági termelés és az egészséges élelmiszer fogyasztás fontosságának ismertetése, a környezetkímélő megoldások, technikai vívmányok bemutatása.
• A mindennapos testmozgás fontosságának hangsúlyozása, saját testünk tiszteletben tartása.

2.1.3. Pedagógiai feladataink

A több funkcióból adódóan feladataink sokrétűek.

2.1.3.1. Társadalmi Felelősségvállalás Program

A program az egyén társadalmi szerepvállalását segíti elő. Nevezetesen az emberi tényezőben egyénileg támadó kreatív és önkifejező erőt, annak célba juttathatóságát kívánja kialakítani és bonyolítani, illetve ennek találkozását elősegíteni az igény oldalával. Ez a program minden résztvevő számára megadja az intézményin kívüli társadalomalkotás élményét és abban azt, hogy személyesen ő maga megtapasztalhatja önmaga hatóerejét. Ez nyújt ugyanis kulcsot ahhoz, hogy belátásuk szerint és felelősségtudatuk kiterjesztésével érezhessék, hogy az életben alkotnak, az életet élik.

2.1.3.2. Támogatói és Orientációs Program

A természetben rendre megtalálhatóak azon kihívások, melyekkel szembesülve juthatunk alapvető ismeretekhez, illetve felismerésekre tehetünk szert. Az egyéni stabilitás, az önkép, a társadalmi és a személyes lényünk képe, illetve terveink, életcélunk megfogalmazásához pontosan az a természetes élményen alapuló egyszerre közösségi és egyéni helyzetmegélés szükséges, melyeket kizárólagosan ebben a természettel való közvetlen találkozási és együttműködési helyzetben valósíthatunk meg.

Csoportos alkalmainkon partnereinkkel együttműködve biztosítjuk a megfelelő helyszínt és stratégiát. Együtt veszünk részt a csoportok aktív tagjaként a természeti környezet életében és tapasztaljuk meg együttesen és egyesével is önmagunk szereplésének élményét az egyedülálló környezetben. Azon elsősorban felnőtt vagy családi közösségeknek szervezzük ezt a programot, akik természetbarátok, vagy szívesen kóstolnának bele a növényvilág, az állatvilág és a földrajzi környezet adta kalandba. Azoknak, akik szükségesnek tartják, hogy az életüket egy fejlődési folyamatként képesek legyenek meglátni, akik ebben a folyamatban szívesen tapasztalják meg nem csak önmaguk fejlődését, tehetségeinek kibontakoztatását, hanem társaik kibontakozását is szívesen tanulják meg segíteni ezzel egy időben.

2.1.3.3. Globális és Lokális Orientációs Program

A programunk keretében olyan élményekre tehetnek szert a résztvevők, juthatnak ismeretekhez, létesíthetnek multikulturális és multinacionális láncokat, amelyek egyszerre gondoskodnak önmaguk személyes megfelelésének, tehetségének és önazonosságtudatának teljes kialakulásáról és ugyanezzel párhuzamosan a globális térben teljes potenciáljával megjelenni képes, a világ teljességére való nyitott gondolatiság létrejöttét, világpolgári személyiség kialakulását gondozza.

Programunk elsősorban arra vállalkozik, hogy témaazonos tudatosságot fogalmazzon meg, tematizáljon és tegyen közérthető kinccsé. A szervesült művelődés elérése az emberiség egyetemes érdeke, mely záloga minden egyetértésnek és béketeremtési folyamatnak kontinensek, népek, társadalmi osztályok, illetve eltérő életkörülmények között élők esetében is. Várakozásaink szerint tevékenységünk eredményeképpen jelentősen megnövekszik az emberiség összegészének önmaga felé irányuló és egyúttal a közösség egésze felé ható megelégedettsége, szeretetérzése.

2.1.4. Az Alapítványnál alkalmazott pedagógiai módszerek és eszközök

2.1.4.1. Módszerek

A környezeti nevelés megvalósításához olyan módszereket, választunk, amelyek segítik az egyének gondolkodását, önálló ismeretszerzési és döntéshozatali képességét, növelik kooperativitásukat, problémamegoldó képességüket, konfliktuskezelési képességüket, önismeretüket, együttműködési képességüket, közelebb viszik őket a természeti környezetükhöz. 

2.1.4.1.1. Konstruktivista pedagógia

A tanulás középpontjában az egyének személyes, belső tapasztalatai, azok értelmezésének színterei, az értelmezésre alkalmasak keretek feltárása, működtetése, újraalkotása áll. A tanítás- tanulási folyamat lényege, hogy a személyiség egy összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák által legyen fejlesztése. Új ismeret megismerésére és elsajátítására a dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), illetve a konceptuális váltások alkalmasak. Az egyének saját tudásuk konstruálói, mely folyamat során a megfelelő tanulási környezet segítségével a kognitív struktúra megerősödésének, módosulásának, vagy átalakulásának és az értelmezési keretek bővítésének lehetőségei állnak. 

2.1.4.1.1.​1. Alapelvek :

• Az emberek meglévő és folyamatosan bővülő tudására építés.
• A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége.
• A differenciálás szükségessége.
• A tudás becsülete.
• A tanulási tevékenység fontossága.
• A valós kontextusba ágyazottság fontossága.

2.1.4.1.1.​2. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja

A tanulás folyamatában nagymértékű differenciálásra van szükség, hiszen az eltérő tudású, egészségű, társadalmi-gazdasági helyzetű embereknek különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek, különbözőképpen viszonyulnak az élet eseményekhez, a környezethez, más emberekhez.

2.1.4.2. Eszközök

2.1.4.2.1. A tanulási környezet, mint eszköz megválasztása

• A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami az egyén természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja.
• A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztani, megalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, vagy állatkertben.
• A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit.

2.1.4.2.2. Tárgyi erőforrások

• Ismerethordozók: kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok.
• Audio-vizuális eszközök: video, fényképezőgép, projektor, számítógép, stb.
• Bemutatókert: életszerű, gyakorlati minta átadása.

2.1.4.2.3. Külső erőforrások

Az Alapítvány munkáját támogatják magánszemélyek, egyéni- és társas vállalkozások, más civil szervezetek anyagi és nem anyagi jellegű erőforrásokkal.

2.1.4.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés

• A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. 
• Társadalom szervező erőt kívánunk létrehozni, így a kiváltott hatást nagyon nehéz utókövetni, mennyiségi módszerekkel értékelni, mivel emberi közösségekről beszélünk.
• Ezek az emberi közösségek nem speciális szelekció alapján (mindenféle ember tagja a közösségnek) alakultak meg. Így tudományos módszerekkel nagyon nehéz vizsgálni, emiatt folyamatos kapcsolatot és konzultációt tartunk fent az érintettekkel, a tőlük és a kapcsolódó személyektől, szervezetektől érkező visszajelzésekkel dolgozunk.
• A céljaink hosszú távúak, így programjaink, tevékenységünk sikeressége abban mérhető, ha a felnövekvő generáció a gyakorlatba átülteti a programjainkon hallottakat, megtapasztaltakat és ez megfigyelhető.
• Az ellenőrzés és értékelés folyamatait az egyén személyiségének változásaiban mérhetők, melyeket hosszútávú céljaink kitűzésében alapozzuk meg. A környezettudatos életre nevelés blabla... az egyén által végrehajtott és nem tudom személyiségjegyévé válásával bizonyosodik be.

2.1.5. Oktatás- és tanulásszervezési programjaink

2.1.5.1. Állat- és környezetvédelem előadás

• Az állat- és környezetvédelem története és kialakulása.
• Globális kitekintés.
• Miért és kinek jó az állat- és környezetvédelem.
• Miért éri meg az állat- és környezetvédelem.
• Mi a Te szereped benne.

Az előadás betekintést enged a környezetvédelem létrejöttének szükségességébe, jogi hátterébe Magyarországon és nemzetközi vonatkozásban is. Célunk a gyerekek világlátását és szemléletmódját tágítani a nemzeti parkok, állatkertek jelenlegi funkciójának bemutatásával, a biológiai sokszínűség jelentőségének, az állatok és a környezet emberre gyakorolt hatásának kifejtésével lokális és globális szinten egyaránt.

2.1.5.2. Környezetgazdálkodás - egészség előadás

• Környezetgazdálkodás – Öko lábnyom.
• Környezettudatos vásárlás.
• Egészséges táplálkozás.

A Földünk Élő bolygó, élőlény pont úgy, ahogy az ember is. A bolygónkat is gondozni és ápolni kell és ez az ember feladata. Ahogy a Földdel bánunk, az visszahat ránk, az egészségünkre és fordítva. Szoros kapcsolatban, szimbiózisban élünk együtt. A környezetgazdálkodás bemutatásával célunk széles körűen áttekinteni, hogy mint egyes ember milyen apró, de mégis jelentőségteljes lépéseket tehetünk napi szinten a saját egészségünk megőrzéséért, valamint a környezetünk védelme érdekében.

2.1.5.3. Környezetszennyezés a gazdálkodásban

• A környezetvédelem őskortól napjainkig, a környezetvédelmi mozgalmak kialakulása.
• A környezetszennyezés főbb típusai, mint levegő-, talaj- és vízszennyezettség.
• Alternatív technikai megoldások.

Az előadás keretében áttekintjük a környezetvédelem alakulását az őskortól napjainkig. Egyre több ember él a Földön, ezért az élelmiszerek előállítása is jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. Felmerül a kérdés, hogy a nagyüzemi termelés szükségessége miatt a mezőgazdasági technikai fejlődés szolgálhatja-e a környezetvédelmet, továbbá az alternatív technikai újítások megoldást jelentenek-e a környezetvédelemre. Megvizsgáljuk a másik, jelentős mértékben önmagának teret nyerő ökológiai gazdálkodásokat, melyeknél szintén felmerül a kérdés, hosszú távon képesek-e kielégíteni a növekvő fogyasztási igényeket. A tematika célja a gyerekek lokális és globális világlátásának szélesítése, és a megismert tudásanyag felhasználásával személyes vélemény kialakítása, felvállalása, egyben a személyes felelősségvállalás elmélyítése.

2.1.5.4. Kuvasz és Ember program

• a természet fontosságának felismerése,
• gyerekek ismeretanyagának bővítése, új szempontok átadása,
• valós kép és kapcsolat kialakulása az állattal (nem TV-ből vett információk alapján),
• a gyerekek és a kutyák közti kommunikációs képesség fejlesztése,
• a zárkózottság, elszigetelődés csökkentése,
• az esetlegesen korábban megélt stressz, trauma oldása
• kapcsolatteremtési és szociális képességek fejlesztése,
• önmagának és környezetének tiszteletére nevelés.

A program elsődleges célja az embert közelebb hozni az állatokhoz, jelen esetben a kutyához, ami köztudottan az emberhez legközelebb álló faj.

A program alatt információkat kapnak a résztvevők az egyéni felelősség kérdéséről az állattartás kapcsán, egy másik élőlényről való gondoskodás fontosságáról és szükségességéről és ezzel párhuzamosan az önismeretről, az ember és kutya közti harmonikus kapcsolatról, az együttműködés lehetőségéről és megvalósíthatóságáról egyaránt. 

2.1.5.5. Ideális testképtudat kialakítás, módszertani gyakorlatok

• A természetes fizikai test – az “ideális” emberi testkép bemutatása különböző műalkotások segítségével. A kialakítását, kialakulását befolyásoló külső hatások ismertetése.
• Testkép zavar és táplálkozási zavarok – a diszharmonikus működés bemutatása.
• Egészségtudatos táplálkozás – a harmonikus működés és egészséges életmód kialakítását és megtartását elősegítő folyamatok bemutatása, melyet a gyerekek saját életükbe ültetve, személyiségük és testük egyediségét figyelembe véve önállóan formálhatnak tovább.
• Szociabilitásunk és lélektani folyamataink hatása testünk biológiai folyamataira.

A külső impulzusok bemutatásával a résztvevőkben egyre jobban tudatos szintre emelkednek az őket folyamatosan elérő, személyiségüket formáló hatások. Ennek hatására elindulnak az önismeret útján, elkezdenek odafigyelni környezetükre és önmagukra. Döntéseiket egyre inkább tudatosan hozzák meg. Az étkezésben elindulnak az egészséges élelmiszerek irányába, odafigyelnek a termékek összetevőire és a szervezetükre gyakorolt hatására, mindemellett elfogadóbbak lesznek önmagukkal és másokkal szemben.

2.1.5.6. Sport és tudatos táplálkozás előadás

• Sportolási szokások, sportolói táplálkozás.
• Étkezési szokások, készételek vásárlása, környezettudatos vásárlás.
• Táplálékmegvonás és túlzott kalóriabevitel.

A PDF Alapítványnál alapvetőnek tekintjük, hogy van, aki sportol és van, aki nem, így nem egységes a gyerekek ez irányú tudása. Célunk, hogy mélyebben betekintsünk egy sportoló szervezet működésébe, ezáltal rámutatva a mozgás és a mozgás hiány élettani hatásaira - legyen ez pozitív vagy negatív -, így szélesítve a fiatalok tudását a saját testük működéséről, hogy a megfelelő táplálását, egészségben megtartását önállóan tudják elvégezni.

2.1.5.7. Kultúrális és karitatív rendezvények szervezése

A Társadalmi Felelősségvállalás Program szélesítése és megismertetése érdekében végzett kulturális, karitatív, ismeretterjesztő, közösségszervező rendezvények, melyeken keresztül zajlik a felvilágosító és szociális kapcsolatok erősítését célzó mentálhigiénés esemény.

2.1.5.8. Természetbúvárok program 

Legnagyobb pedagógiai értékét abban látjuk, hogy a nem intézményi keretek között megszervezett kötelező „tananyagátadás” eredményesebb, mint a hagyományos intézményi formában. A tudás átadáson túl óriási nevelő ereje van ennek az itt zajló projektoktatásnak. A résztvevők egy hetet együtt töltenek, így tapasztalva meg az együttélés pozitív oldalát és nehézségeit egyaránt, ezáltal a kölcsönös elfogadás alapköveit is lefektetjük. Olyan természetismereti tudásanyag elsajátítására nyílik lehetőség fizikai megtapasztalás mellett, amelyek nem szerezhetőek meg hagyományos tanóra keretében. A pontosan megtervezett természetbúvár program keretében a résztvevők természettudományos ismeretekre épülő tevékenységsorozatot végeznek. 
Fő feladatok:

• A természetes és az épített környezetben való mindennemű tájékozódás gyakorlatának bemutatása, értelmezése, további perspektívák nyitása.
• Kulturális élmények mentén az emberi pszichét fejlesztő terepmunka alkalmak.
• Az egészséges fejlődéshez szükséges, testünket építő élelmiszerek megismertetése, az elkészítés sokszínűségének bemutatása, helyes táplálkozási szokások kialakítása.
• A személyiségfejlődést segítő kognitív, affektív és emocionális képességek aktív tevékenységgel való fejlesztése, az individualizáció segítése.
• Önálló véleményalkotásra, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés. 
• A munka, tanulás és pihenés váltakozása, a helyes arány jelentőségének tudatosítása, a fizikai tettek fontosságának megtapasztalása.
• A személyi higiénia iránti igény felkeltése, gyakoroltatása, a környezethigiéniai követelmények betartása korosztálynak és képzettségnek megfelelő szempontiságok figyelembe vételével.
• A foglalkozások irányításában a nevelői kezdeményezés tervszerűségének, és az adott helyzetnek megfelelő rugalmasságának biztosítása.
• A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása, projektekben való feldolgozása.
• A változatos szabadidős tevékenységek különböző lehetőségeinek, módjának, technikáinak elsajátíttatása, sokoldalú, elmélyülést biztosító tevékenység.
• Az egyes résztvevők személyi karakterének megfigyelése, adott esetben egyénre szóló differenciált tervezés, a képességfejlődés kibontakoztatása, felzárkóztatás, tehetséggondozás.
• A résztvevők önmagához mért teljesítményének, a feladatvégzés sikerességének objektivitásra törekvő személyi értékelése és közösségi jutalmazása.
• A szociábilitás fejlesztése.
• Szituációs játékok, életjátékok szervezése, az önkifejezési, kommunikációs készség fejlesztése.
• A problémaszituációk, konfliktushelyzetek helyes megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása önmagunk felvállalásán keresztül.

2.1.5.9. Játéktevékenységek

• Az adott programhoz, évszakhoz, közösséghez, egyénhez és életkorhoz illeszkedő játékok tervezése, szervezése.
• Az egészséges életmódnak megfelelő, az életkori sajátosságokhoz és egyéni képességekhez és szükségletekhez mérten a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra fejlesztése, a tisztelet és alkalmazkodási képességek elsajátítása a természeti környezethez. 
• Olyan biztonságot nyújtó, kreatív légkör kialakítása, mely fejlesztő hatású, valamint támogatja a gyermek szabad képzettársításának, vágyainak, ötleteinek kibontakoztatását, érzelmeinek megélését és feldolgozását, melyben lehetősége van az egyénnek az önállóság megélésére, a tevékenykedés többszöri átélésével az önkifejezés, önismeret és önbizalom építésére.
• A játék egyénre vonatkozó komplex hatásának, a kognitív, a testi és lelki fejlődésnek biztosítása. A mozgásra irányuló benső igény kialakítása, megerősítése.
• A gyorsaság, ügyesség, erő, bátorság, kitartás, leleményesség, kreativitás fejlesztése.
• A játékszabályok mint keretrendszer fontosságának és a keretrendszeren belüli mozgástér megismertetése.
• A közös játék örömének megélése, átélése, a szociális készségek, a társakkal való együttműködés és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi szokások kialakítása.
• A becsületes játékra, a győzelem és a kudarc kezelésére való nevelés.

2.1.5.10. Szerves zenei nevelés

A zene passzív és aktív átélésével finoman tanuljuk önmagunk belső felfedezését, készségeink és tehetségünk minbenlétét, illetve fokozatosan, de teljeskörűen nyitjuk és adjuk át azt a környezetünknek. Míg önmagunk mélységeinek megismerése a passzív zenéléssel, a környezet felé való személyes feltárulkozási képességünk pedig az aktív zenéléssel segíthető, tanítható, alakítható ki. A zenei harmóniával való találkozás segít abban hogy a mindennapi életünkben figyelmünk nyílttá és sokoldalúvá érik. Erre az útra vezetnek mind a természeti-zenei mind a mitológiai-zenei és építészeti-zenei foglalkozások passzív és aktív formában is.
ZOOMusic 
COSMusic 
A mitológiai-zenei és építészeti-zenei foglalkozások elősegítik a különböző kultúrkörök megismerésén keresztül a mai globális világban való beilleszkedést és hozzásegítenek egy sokrétű és rugalmas világnézet kialakításához, amennyiben kiegyensúlyozásra kerül az önbizalom és az egyéniség társadalmi viszonyrendszereinek együttese.
Az elhangzottakat minden alkalommal átültetik a résztvevők a saját fizikai világukba rajz, ének, mozgás, tánc,  barkácsolás formájában, míg a foglalkozás vezetője beszélgetéseket generál, amelyeket módszer szerint párhuzamosan valósít meg a fizikai, alkotó tevékenységgel egy időben.
A nonverbális kommunikáció nyomon követése minden interperszonális relációban segítséget nyújt. Elősegíti a gyerekek mind pszichológiai mind érzelmi fejlődését.
A koncentráció fejlesztése a hallott zeneművek és természeti hangok által. 
Az elhangzottakban felfedezett összefüggések inspirálják a tanulókat hogy képesek legyenek jobban figyelni a környezetükre.
Az improvizáció, amely része a foglalkozásoknak fejleszti a kreativitást, a pozitív énkép megerősödését és a társas kreativitás kialakulását. 

Projektjeink megvalósításakor a megoldás és harmónia alapú tanítás módszerét használjuk, amelynek célja, hogy a gyerekek/felnőttek egy adott példahelyzeten keresztül adott, konkrét helyzetben tudják tudásukat előhívni, majd ezt kivetíteni bármely tetszőleges pillanatban. Ismereteik és tapasztalataik, illetve érzelmi gazdagodásuk előmozdulásával fejlődjön önismeretük, önszabályozó tanulásuk, problémamegoldó, kommunikációs, együttműködő képességük, amelyek elősegítik a bennük rejlő képességek, tehetségek későbbi transzferálását az élet minden területére.

2.2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség fejlesztés megjelenik az Alapítvány minden tevékenységében. A társadalmi beágyazódás az Alapítvány pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényege, melynek célja elsősorban a személyiség- és közösségfejlesztés.

2.2.1. Célok:

Lásd 7. pont

2.2.2. Feladatok :

Lásd 7. pont

2.3. A közösségfejlesztéssel, a társadalmi szereplők együttműködésével kapcsolatos feladatok. A közösségi élet szabályai.

A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei.
Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése.

Az értékrend kialakítása:

• A jogokból eredő lehetőségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése.
• A kötelességekből eredő feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása.
• Önmagunkért, társainkért való felelősségtudat kialakítása.
• Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítőkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése.
• Önismeret, önértékelés fejlesztése.
• A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, együttműködés.
• Kezdeményező képesség kitartó munka fejlesztése.
• Sajátos nevelési igényű, közösségbe nehezen illeszkedők, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetűek tiszteletben tartása.

2.3.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az emberek szocializációjában fontos szerepet játszik a gazdag közösségi élet. A közösség segíti, befolyásolja a társadalmilag értékes, erkölcsös, konstruktív magatartás- és tevékenységformák kialakulását. A közösségen belüli kölcsönhatások, interakciók során nemcsak a közösség, hanem az egyes ember erkölcsi ítélőképessége, erkölcsi tudata is fejlődik.
Konkrét feladatok:

• Meleg, biztonságot nyújtó csoportlégkör biztosítása/Olyan szociális közeg biztosítása, melyben az egyének bátran kifejezhetik önmagukat, kérdezni tudnak, véleményük lehet.
• Bizalomra épülő gyermek-felnőtt, felnőtt-felnőtt és gyermek-gyermek kapcsolat kialakítása.
• Együttes pozitív élmények biztosítása.
• A közösség tagjainak együvé tartozását, a másokért érzett felelősségét erősítő tevékenységek szervezése.
• Közös feladatok közös végrehajtása a csoport erkölcs mentén közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
• Formális és informális csoportos, kiscsoportos és páros beszélgetések.
• A csoportba való beilleszkedés, az alkalmazkodás, a baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.
• A csoport társas, közösségi kapcsolatainak kialakulása, a közösséggé kovácsolódás segítése.
• A kollektivitás, a koordináció, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
• Az együttérzés, a mások támogatása képességének fejlesztése.
• A problémaszituációk, konfliktusok konstruktív feloldása, megoldása.
• A mások iránti pozitív attitűdök kialakítására, mások teljesítményének elismerésére, dicséretére való nevelés.
• A közösség tagjainak értékességének megláttatása, elismertetése.
• Mindannyian mások vagyunk, mások a képességeink, erősségeink, egymás elfogadásának bemutatása, elsajátítása.
• A beteg, sérült, eltérő fejlődésű embertársak iránti elfogadás segítése, a velük szembeni helyes viselkedés elsajátítása.
• A kölcsönös példaadás lehetőségeinek segítése, gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
• A segítségadás szükségességének felismertetése, mikor, milyen esetben szükséges a segítségnyújtás, mit jelent a segítség nyújtás.
• A különböző tevékenységek során szerveződő kiscsoportokban a barátságosság, az önzetlenség, a bátorság, a lelkiismeretesség preferálása.
• A lányok-fiúk nembeli különbözőségének, egyben erkölcsi értelemben való egyenrangúságának elfogadtatása.
• A társadalmi együttélés alapvető szabályainak a megismertetése, a közösségben való alkalmazása.
• A különböző ünnepekre való közös felkészülés, együttes ünneplés, megemlékezés. Az ünneplés kultúrájának kialakítása és fenntartható fejlesztése.

Felelősrendszer

• A csoporton belüli feladatmegosztás szükségességének tudatosítása.
• A csoportközösség működését segítő tisztségviselők, felelősök feladatainak, munkájának megismertetése.
• Minta, modell közvetítése.
• Az önszabályozó képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
• A megbízatások, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátására ösztönzés.
• Az önállóság, a felelősségtudat fejlesztése.
• A közösségi munkát segítő, az aktivitást megalapozó meggyőződés kialakítása.
• A felelősök munkájának közös ellenőrzése, közös értékelése.

2.3.2. A közösségi élet szabályai

• A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttlét szabályainak megismertetése, gyakorlása.
• Az írott és íratlan szabályok betartása szükségességének, a szabályszegés következményeinek a tudatosítása. Jutalmazás, büntetés.
• A közös célnak való alárendeltség, az egyéni célok közösségihez való alakításának segítése.
• A közös célok eléréséhez szükséges együttműködés fontosságának tudatosítása.
• A csoporttagok egymástól való kölcsönös függésének tapasztalati élményszerű megfigyelése, tudatosítása.
• A közösségért végzett feladatok vállalására való ösztönzés, a feladatvégzés elismerése.
• A közösséggel szembeni felelősség tudatosítása.
• A csoporttagok jogainak megismertetése, érvényesítése.
• A csoporttagok kötelességeinek megismertetése, betartatása.
• A közösségi élet pozitív egyéni és csoportos mintáinak kiemelése.
• A csoport kompetenciájába tartozó döntések meghozatala, kölcsönös érvelés, konstruktív vita.
• A közösség életét meghatározó, a csoportközösségre érvényes szabályok, „törvények” közös megfogalmazása, szükség esetén módosítása.
• A közösen hozott szabályok betartására való ösztönzés.
• A közösség működésében a kölcsönös követelménytámasztás, a kölcsönös segítségadás, a kölcsönös ellenőrzés és értékelés biztosítása.

2.3.3. A viselkedési kultúra kialakítása:

• Kölcsönös tisztelet, megbecsülés önmagunk és a közösség tagjai iránt.
• Kulturált érintkezés, kommunikáció.
• Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása.

2.4. Az Alapítványban munkát végzők feladatai

2.4.1. Az Alapítványi tagok alapvető feladata:

• a velük együttműködő, az előadásokon, programokon résztvevők fejlesztése, csoportba szervezése az egyéni erősségek mentén.
• tevékenység keretében az ismeretek többoldalú közvetítése,
• a tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek vagy a felnőtt egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, speciális igényeit,
• segítse a gyermek vagy a felnőtt képességének, tehetségének kibontakozását,
• bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását,
• a résztvevők részére az egészségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,
• a résztvevők emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,
• felkészüljön a foglalkozásokra, előkészítse azokat,
• elvégezze az ügyviteli tevékenységet,
• irányítsa és értékelje a résztvevők munkáját,
• szakmai ismereteit szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen tudományos kutatómunkában.

2.5. Kiemelt figyelmet igénylő személyek:

• Sajátos nevelési igényű 
• Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 
• Kiemelten tehetséges
• Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

2.5.1. A különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Munkánk első lépése, hogy felismerjük a nehézségeket és a kiemelkedő tehetségeket. Minden esetben a gyermek/felnőtt meglévő erősségeire építünk.

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, a problémák kezelésében, illetve a tehetséggondozásban az Alapítvány munkatársainak személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet az egyénekkel kialakítanak.

2.5.2. Az inkluzív pedagógiai szemlélet megvalósítása:

A szociális érzékenység kialakulásának segítése, melyben a másik ember  elfogadtatása és az együttműködési lehetőségek bemutatása, átélése is fontos szerepet játszik.

A hátrányok csökkentését segítő korszerű eljárások alkalmazása, innovációs készség erősítése.

2.5.3. Pedagógiai tevékenység céljai: 

• Érzelmi biztonság, gondoskodó és szeretetteljes légkör kialakítása, biztosítása.
• Egyéni különbözőségek figyelembe vétele, a képességek kibontakoztatásához megfelelő lehetőségek biztosítása, közösségi szinten is.
• Az előrehaladás biztosítása az egyén fejlődési üteme, a képességek és a fennálló atipikus fejlődési ívek (területekre specializált) ritmusa és terhelhetősége szerinti lehetőségekkel.
• Rámutatás az egyén személyes karakterbeli értékeinek fontosságára, mint harmonikus egész.
• Össztársadalmi kapcsolatteremtő képességének fejlesztése.

2.5.4. A sajátos nevelési igény kifejezi:

• “Sajátos nevelési igényű személy, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” (2011.CXC.25/21.)
• A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását.
• A képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejlettségének/fejletlenségét, gyorsabb/lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

2.5.4.1. A sajátos nevelési igényű személy tanulási képességeihez igazodó elvek: 

• az egyén tanulási sajátosságaihoz igazodva kapcsolódik az optimálisan elsajátítható ismeretanyaghoz és az egyéni adottságokhoz
• a tanulási folyamat komplex kommunikációs megerősítésekkel kiegészítve, cselekvésbe ágyazottan történik
• az egyén sajátosságaihoz és képességeihez mérten megnyilvánuló speciális irányítással, tevékenységeken keresztül, kis lépésekben haladva végzendő.
• a gyermek/ tanuló spontán megnyilvánulási és tanulási szándékai mindenkor prioritást élveznek
• A (pedagógiai) tevékenység központja mindig a tanuló személyisége, egyéni adottságai.
• Az egyéni kommunikációs szándékok és kifejezőségek észrevétele, helyes értelmezése és alkalmazásának tudatosítása, a rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornáinak megfelelő interakciós lehetőségek használata.
• Az életkori és társadalmilag érvényes minták lehetőségek szerinti bevezetése és biztosítása
• A tevékenységek az egyén élethelyzetének, a múltbeli tapasztalatainak, élményeinek és személyiségének teljes tudatában zajlanak, melyben az egyén sajátosságainak és képességeinek megfelelően vesz részt, éli át és fogadja be a tevékenységek eseményeit, mozzanatait, érzéseit, összefüggéseit. 
• A felnőtt és a gyermek/ tanuló közösen vesznek részt a tanítási – tanulási folyamat eseményeiben, melyben az egységes elvárások és következetesség érvényesülnek. Az egységes elvárások a gyermeknek és tanulónak biztosítja a kiszámíthatóságot, ezáltal növeli biztonságérzetüket.
• Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége, az adott tanulói csoportra hangolt szakember gárda felvonultatása és a velük történő folyamatos konzultáció.

2.5.5. A pszichés fejlődési módosulatok:

“beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” (2011.CXC.3.)
A pszichés fejlődési zavarral küzdők csoportjába azok az emberek tartoznak, akik az adott teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális- szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus tanulási zavarok, figyelemzavar, szorongás, stb.) Amennyiben a sajátos nevelési igény fenn áll, a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, melyet gyógypedagógus szakember végez.

2.5.6. A kiemelten tehetséges emberek

“- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” (2011.évi CXC.14.)
A tehetség egy lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent arra, hogy valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményt hozzon létre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára (Czeizel Endre- http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/821a_tehetsg_fogalma.html)
A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.
A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat.

2.5.6.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenységek:

Fokozottan figyelünk azokra az emberekre, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek új információk iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában általában csekély az érdeklődésük.
A tehetség felismerése különböző pedagógiai helyzetek teremtésével a különböző  foglalkoztatások keretében.
Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük az egyének konkrét fizikai aktivitását, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság).

2.5.7. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek

A 1997. évi XXXI. törvény alapján pl. hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A hátrányos helyzetű gyerekek számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Az Alapítvány programjaiba bevonjuk őket, szükség esetén segítjük részvételüket ezeken a rendezvényeken:

• nyári táborok
• programok, előadások

2.5.8. Az  legfontosabb sajátos pedagógiai tevékenységeink:

• együttműködés az egyénnel foglalkozó szakemberekkel,
• a program megszervezésekor igazodás az egyén lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével,
• az oktatási - nevelési folyamatban a komplexitás elvének érvényesítése,
• az integráció elvének követése,
• egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a fejlesztés megszervezése és lebonyolítása,
• differenciált foglalkozás kialakítása, egyéni megsegítés, segítő együttműködés,
• törekvés arra, hogy az egyén minél több sikerélményhez jusson tevékenységek során, melyet a szerkesztett pedagógia környezetben, mint inkubációs körülményhalmazban és a nyitott közvetlen társadalmi és természeti környezetben szerezmeg, él át. 
• szükség esetén sajátos tartalmak, követelmények kialakítása és biztosítása,
• a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van,
• az egyén önmagához mért fejlődésének értékelése,
• az önállóság kialakulásának, és a társadalomba való beilleszkedésének segítése.

2.5.9. Programok, programsorozatok:

• Bekapcsolódás oktatási intézmények és civil szervezetek munkájába saját programokkal.
• Rendezvények, vetélkedők, előadások, nyári táborok szervezése.
• Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás.
• A természeti szépségek bemutatása, ismerkedés az állat- és növényvilággal.
• A természeti környezettel való együttműködés bemutatása és elsajátítása.

2.6. Oktatási és Oktatói kompetenciák

2.6.1. A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok

Érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy az emberek a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, és azokat a valóságban alkalmazzák. A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, az egyén személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét.

Nagy szerepet kap ezen a területen az egyének problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, az egyének „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma-megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi az egyéneket tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során.

2.6.2. A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye

Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért munkánk arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. Az egyének részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést.

2.6.3. A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai

A megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják az egyének szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását.

Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, az egyének által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban.

Az emberek személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. Az emberek a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését.

A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével az emberek tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe.

2.6.4. A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége

A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerekkel, a hatékony tanulási stratégiákkal és a projektmódszerrel egészítjük ki.

A munkánk nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában képessé válunk a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”.

2.6.5. A konstruktív tanulási gyakorlat

Az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – az egyének sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy az egyének megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák.

2.7. Általános céljaink a környezeti nevelésben

2.7.1. A környezeti nevelés kiemelt alapelvei

• A jelenben tapasztalható komplex, természeti rendszerszemléletű, élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedő, lokális és globális problémákat meglátja  és a megoldásokat hosszú távú jövőre tervezi;
• Tevékenységorientált, kreatív alkotó működés;
• Együttműködésen alapuló szociábilis képességek;
• Mértékletesség, moralitás és misszió az egyénben;
• Kapcsolatteremtés és partnerségi viszony;
• Áldozathozatal, vagy önfeladás.

2.7.2. Pedagógiai célok és elérésükhöz szükséges készségek kialakítása és fejlesztése

• Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.
• A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.
• A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.
• A környezeti problémák feltárása és megoldási alternatíváik megismertetése.
• Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.
• Az ökológiai gondolkodás kialakítása, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.
• A környezetetika hatékony fejlesztése.
• Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.
• Az élethosszig tartó tanulás, önálló ismeretszerzés megalapozása.
• Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.
• Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, tetteink következményeinek meglátása, döntésképesség.
• Globális összefüggések megértése, tetteink elhelyezése a globális folyamatokban.
• Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

2.7.3. A környezeti nevelés speciális elvei különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatban:

• Biztosítani a megfelelő személyi, tárgyi és környezeti feltételt ahhoz, hogy az egyén énképpel, és az önismerettel, valamint szűkebb és tágabb környezetével kapcsolatban, egyéni képességeihez mérten szerezhessen pozitív tapasztalatokat, új ismereteket.
• Segíteni annak folyamatát, hogy megtanulják az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat kiépíteni, megtapasztalni az események ok-okozati összefüggéseit, az eseményekben önmaguk és képességeik, azok hatásainak fontosságát.
• Biztosítani kell a személyek számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét, az állapotukat szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékű önrendelkezés biztosításával.

2.7.4. Kapacitás-mérés

Általános, pedagógiai szemléletű kapacitás-mérés.

2.7.5. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

• folyamatkövető megfigyelés
• célzott megfigyelés
• tevékenységelemzés
• egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

3. Zárszó

3.1. Az Alapítvány támogatása

Az egyének, programjainkon résztvevők, intézmények, vállalatok és vállalkozások önkéntes anyagi támogatást az alapítványon keresztül nyújthatnak. A PDFoundation Állat- és Környezetvédelmi Alapítvány pedagógiai tevékenységét hivatott támogatni. A befolyt összegek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt.

3.2. A kapcsolattartás módja

3.2.1. Írásos formák

• üzenetküldési lehetőség a honlapon megjelölt elérhetőségeken, központi vagy felelősökhöz tartozó címeken egyaránt,
• az Alapítvány bejegyzett székhelyére postai úton,
• Facebook, Twitter, stb közösségi oldalakon közvetlenül írásban,
• Hírlevélben folyamatosan informáljuk az érdeklődőket az alapítványi élet aktuális eseményeiről.

3.2.2. Egyéb kapcsolattartási formák

1. a honlapon található telefonszámokon
2. rendezvényeinken, előadásainkon személyes kapcsolatfelvétel formájában.

3.3. Záró rendelkezések (Érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság) 

A pedagógiai program érvényességi ideje: a Pegagóiai Program visszavonásig érvényes.

3.3.1. A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei

A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az Alapítvány alapítója, a kuratórium elnöke és a kuratóriumi tagok egyaránt kezdeményezhetik. A módosítások elfogadása az alapító jogkörébe tartozik. A módosításokat az alapító hagyja jóvá a kuratóriumi tagok elfogadó határozata alapján.

3.3.2. A pedagógiai program nyilvánossága

Az Alapítvány a pedagógiai programját jóváhagyás után nyilvánosságra hozza és felteszi az Alapítvány honlapjára, megkönnyítve ez által a tájékozódást.
A Pedagógiai program egy-egy példánya az Alapítvány elnökénél kerül elhelyezésre.

Legitimációs záradék

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása.
A pedagógiai programot a kuratóriumi tagok a PDF Alapítvány 2016. december 5-i ülésén véleményezték, és elfogadták.

Szatymaz, 2016. december 5. 

Kiss Anett
PDF Alapítvány - Elnök