Heti ötös - Isteni művészet

Az ember ősidők óta igyekszik megérteni a kozmosz, a világ, és a társadalom működését, valamint abban az ő elfoglalt helyét. Útját, tapasztalatait, felfedezéseit az istenekhez szólva, a művészetek leggyönyörködtetőbb formáiba öltöztette. 

Íme 5 istenség, pontosabban istennő 1-1 alkotásba foglalva, akik az emberi művészet múzsáivá váltak: 

 

1. Vénusz

A Hónapok terme, Palazzo Schifanoia, Olaszország: Vénusz a valaha 12 hónapot ábrázoló, bonyolult szimbólumrendszerű terem egyik főszereplője. Minden hónap, így Vénuszt, azaz az Áprilist képviselő isten festménye is három részre osztható: a legfelső részen a bolygókat megtestesítő istenség diadalmenete (Vénusz érkezése hattyúkkal húzott kocsijában, miközben kertjében szerelmes párok zenélnek, és beszélgetnek), a középső rész a hónap állatövi (a Bika zodiákus) megfelelője és azok dekánjai, a legalsó szakaszban az évszaknak megfelelő udvari események láthatók (elegáns udvaroncok társalgása). A tavaszt és az újjászületést hozó isten érkezését, valamint a termékenység hónapját rengeteg szimbólum és állat ábrázolja. Márciust Pallasz Athéné, májust Apollo testesíti meg. E három hónap Francesco de Cossa alkotása (1470). A Hónapok terme festményei egyébiránt egyedülállóan ötvözik az ókori görög, az indiai, és reneszánsz korabeli tudományos, vallási, és asztrológiai tudást.

 

 

2. Hathor istennő

Dendera, Egyiptom: A dendarai templom Hathor istennő tiszteletére emeltetett az ókori Egyiptomban. Hathor a Napisten leánya, Hórusz felesége, és Thot isten földi helytartója. Ismert nyakéke, a Menat, valójában a tudatára ébredő emberi felemelkedés szimbóluma. A nyakék és egyben Hathor négyes alaptörvénye a szeretet, a bölcsesség, az isteni akarat teljesítése és a harmónia, melyek áthatnak mindent a világon, és aki ezeket betartja, a sorsútját járja. A Menat megvalósításának végső állomása volt a denderai Hathor templom, Egyiptom spirituális egyeteme, ahol a legmagasabb szintű beavatások zajlottak. A templom tele van titkos termekkel és átjárókkal, a falak sűrűn írt hieroglifákkal díszítettek, melyek a több síkon értelmezhető, óriási tudást tartalmazzák bolygóállásokról, csillagváltozásokról, a csillag-istenségek szerepéről, és a velük való kommunikáció rejtelmeiről. A templom különlegessége, az Ozirisz szentély mennyezetén található zodiákus, mely az ember reinkarnációs folyamatáról szóló egy napévnyi, 25,920 éves kört, a benne foglaltatott 12 állatövi jegy 2160 éves ciklusát ábrázolja. 

 

 

3. Flóra

Primavera- Sandro Botticelli: Flóra a római Floralia tavaszi ünnepén felül e festmény egyik múzsája. Klórisz (jelentése: fehér) a tiszta lélek szimbóluma, Zephürosz (A szél) által lényegül át a termékenységet, így a tavaszt jelképező Flórává, aki a virágzást és a természetet a festményen szereplő majd’ 500 féle virágfajtával jeleníti meg. A festmény a középen megjelenített Vénuszhoz, valamint a lélek emberi, földi élet tapasztalataiban az eredő tudati állapothoz való visszatalálás útját jeleníti meg a „Flóra-i” kibontakozás termékenysége szerint, melyben a három Grácia, Tisztaság, Szépség és Gyönyör, továbbá Erósz és Merkúr segítenek.

 

 

4. Pallasz Athéné

Gustav Klimt: A mitológia és a modern kor paradox összefonódása. Férfias és nőies. Az ókori görög istennő századvégi Klimt látomása a 19. századi „femme fatale” női emancipációra kiterjedő női típus allegóriájaként szerepel. A külsőleg megjelenített férfias, harcias, úgy mond, végzetes alak a háború, a jog, és bölcsesség karakterein túl a nő belső titokzatosságát is hangsúlyozza, melynek jelentőségét Athéné szeme tovább mélyíti. A nő, mint a titkok hordozója, a benne rejlő erő és szexualitás hatalmának megtestesítője. A kép kerete domborított rézből készült, melyet Klimt bátyja készített. Az alkotás pszichológiai vonatkozását Sigmund Freud is elismerte.

 

 

5. Istár

Istár kapu, Babilón: Istár/Ishtar (asszír, akkád), vagy Inanna (sumér) a háború, a szerelem, a termékenység istennője. Személyét a Vénusz bolygóval, valamint a Hajnalcsillaggal azonosították, továbbá több istennő, például Athéné és Aphrodité együtteseként is ismerték. Mítosza igen összetett karakterről árulkodik: eposzok (Gilgames, uruki eposzok), himnuszok, régészeti kincsek hirdetik, hogy nem csak a termékenységet, de az erőt, az energiát, a nőiességet, a szexualitást, a harcost, de az igazságot is mind ő képviseli. Hol nyíllal, íjjal, hadi felszerelésben, hol egyszerű köpenyben, koronával a fején, különféle állatokkal (bika, kígyó, bagoly) ábrázolják. Babilonban Marduk isten anyjaként jelenik meg, ő a babiloni templom legnemesebb kapujának védelmezője. A II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején tartott Akítu ünnepségen a városfalon át, a templomból a Marduk házba eme sötétkék, zománcos, dupla kaputoronnyal megerősített átjárón át vezetett a felvonulás. A mázas képeken Istár szimbólumai, az oroszlánok, valamint Marduk isten szent állatai, a mushussu-sárkányok is megtalálhatóak. A monumentális kapu jelenleg Berlinben, az Elő-ázsiai Múzeumban kap helyet.